Gépi tanulás és mesterséges intelligencia (AI)

Ismed meg, mi a gépi tanulás szerepe a mesterséges intelligencia (AI) működésében.

Mesterséges intelligencia és a gépi tanulás (machine learning) alapjai

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás (machine learning) szorosan összekapcsolódó fogalmak a modern technológiában. A gépi tanulás a mesterséges intelligencia egyik kulcsfontosságú ága, amely lehetővé teszi egy számítógépes rendszer számára, hogy tapasztalatokból tanuljon. Így képesek  fejlődni anélkül, hogy emberek programoznák őket.

A gépi tanulási módszerek segítségével a számítógépek képesek minták felismerésére nagy mennyiségű adatban, és ezek alapján döntéseket hozni vagy előrejelzéseket tenni. A gépi tanulás során az algoritmusok folyamatosan finomítják a teljesítményüket az új adatokból szerzett információk alapján. Ez a folyamat teszi lehetővé, hogy a rendszerek alkalmazkodjanak a változó körülményekhez és idővel javítsák pontosságukat.

A gépi tanulás előnyei a modern technológiában

A gépi tanulásnak számos előnye van a modern technológiai világban. Az egyik legfontosabb a komplex problémák automatizált megoldása. Ezek túl bonyolultak lennének a hagyományos, szabályalapú rendszerek számára. Ez jelentősen növeli a hatékonyságot és csökkenti az emberi hibák lehetőségét számos területen.

A Tesla áll legközelebb a sorozatban gyártott önvezető autó megvalósításához.

A gépi tanulás alkalmazási területei rendkívül szélesek. Néhány példa:

• önvezető autók,
• személyre szabott ajánlórendszerek,
• prediktív karbantartás,
• orvosi diagnosztika,
• vásárlási szokások elemzése,
• kockázatok előre jelzése (predikció),
• csalásfelderítés a pénzügyi szektorban,
• az időjárás-előrejelzés pontosítása.

Ezek mind olyan területek, ahol a gépi tanulás jelentős előrelépést hozott.

Adattudomány és big data: miért igénylik a gépi tanulást?

Az adattudomány ötvözi a statisztika, a matematika és a számítástechnika eszközeit az adatok elemzésére és értelmezésére. A big data (sok adat) arra utal, amikor olyan nagy mennyiségű adatunk van, hogy hagyományos adatfeldolgozási módszerekkel már nem kezelhető hatékonyan.

Az adatbányászat biztosítja, hogy értékes információkat nyerjünk ki a nagy adathalmazokból. A big data elemzése során olyan rejtett összefüggéseket és mintákat fedezhetünk fel, amelyek korábban észrevétlenek maradtak. Ez az információ aztán felhasználható üzleti döntések meghozatalához, tudományos kutatásokhoz, ok-okozati összefüggések felfedezéséhez. Segítségével meg lehet jósolni társadalmi trendeket. Az adattudomány és a big data együttesen biztosítják azt az alapot, amelyre a modern AI rendszerek épülnek.

Felügyelt tanulás: a prediktív modellek alapja

A felügyelt tanulás a gépi tanulás egyik alapvető paradigmája, amely prediktív modellek létrehozására szolgál. Ebben a megközelítésben az algoritmus címkézett adatokkal dolgozik, ahol mind a bemeneti adatok, mind a kívánt kimenetek ismertek. A cél olyan modell létrehozása, amely képes új, korábban nem látott adatokra is pontos előrejelzéseket tenni.

A felügyelt gépi tanulási módszerek két fő kategóriába sorolhatók:

• **Osztályozási feladatok:
  **Az osztályozási feladatoknál a cél az, hogy az adatpontokat előre meghatározott kategóriákba soroljuk. Például egy e-mail szűrő rendszer, amely eldönti, hogy egy beérkező üzenet spam-e vagy sem.
• Regresszió problémák.
  A regresszió esetében a modell folytonos értékeket próbál megjósolni, mint például egy ház árának becslése különböző jellemzők alapján.

A felügyelt tanulás széles körben alkalmazott például az értékesítési előrejelzésekben, a kockázatelemzésben és az orvosi diagnosztikában.

A felügyelet nélküli tanulási módszerek egyik érdekes alkalmazási területe a játékosítás, más néven gamifikáció jelentése szerint történő rendszerek fejlesztése. Az algoritmusok például képesek felismerni a játékosok viselkedési mintáit és automatikusan személyre szabott kihívásokat generálni. Ez a technológia lehetővé teszi az adaptív nehézségi szintek kialakítását és a játékélmény folyamatos optimalizálását a felhasználói interakciók alapján.

Felügyelet nélküli tanulás és klaszterezés módszerei

A felügyelet nélküli tanulás a gépi tanulás olyan ága, ahol az algoritmusoknak strukturálatlan vagy címkézetlen adatokkal kell dolgozniuk. Ebben az esetben a rendszernek magának kell felfedezni a rejtett mintákat és struktúrákat az adatokban, anélkül, hogy előre megmondanánk neki, mit keressen. Ez a megközelítés különösen hasznos olyan helyzetekben, ahol nem ismerjük előre a lehetséges kimeneteket vagy kategóriákat.

A klaszterezés a felügyelet nélküli tanulás egyik leggyakrabban alkalmazott módszere. Ennek során az algoritmus csoportokba, úgynevezett klaszterekbe rendezi az adatpontokat hasonlóságuk alapján. Például egy online áruház használhatja a klaszterezést a vásárlók szegmentálására vásárlási szokásaik alapján, ami lehetővé teszi a célzottabb marketinget.

Mélytanulás és a neurális hálózat működése

A mélytanulás a gépi tanulás egy speciális ága, amely a biológiai neurális hálózatok működését utánzó algoritmusokat használ.

A neurális hálózat működése során az információ több rétegen keresztül halad, ahol minden réteg az előző réteg kimenetét használja bemenetként. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a hálózat fokozatosan összetettebb és absztraktabb jellemzőket tanuljon meg az adatokból. A mély tanulás különösen hatékony olyan feladatokban, mint a képfelismerés, a beszédfelismerés vagy a természetes nyelvfeldolgozás. Például egy arcfelismerő rendszer a mélytanulás segítségével képes lehet azonosítani egy személy arcát különböző szögekből és megvilágításban is.

Természetes nyelvfeldolgozás alkalmazásai

A természetes nyelvfeldolgozás (Natural Language Processing – NLP) a mesterséges intelligencia és a nyelvészet metszéspontjában helyezkedik el. Ez a tudományterület lehetővé teszi a számítógépek számára, hogy megértsék, értelmezzék és generálják az emberi nyelvet. Az NLP (természetes nyelvfeldolgozás) alkalmazásai széles körben elterjedtek, és folyamatosan fejlődnek, forradalmasítva a ember-gép interakciókat.

Ügynökségünk az NLP-t használó NeuronWriter segítségével írja a SEO szövegeket

Az NLP egyik leggyakoribb alkalmazása a gépi fordítás, ahol a rendszer képes egyik nyelvről a másikra fordítani szövegeket. Emellett az NLP technológiák teszik lehetővé a chatbotok és virtuális asszisztensek fejlesztését. Ezek képesek természetes párbeszédet folytatni az emberekkel. A természetes nyelvfeldolgozás más fontos területei közé tartozik a szöveganalitika, amely segít a nagy mennyiségű szöveges adat elemzésében és értelmezésében.

Képfelismerés és arcfelismerés

A képfelismerés teszi lehetővé a számítógépek számára, hogy „lássanak” és értelmezzenek vizuális információkat. Ezek a technológiák forradalmasítják számos iparágat, az önvezető autóktól kezdve az orvosi diagnosztikáig. A képfelismerés alapja a mély tanulás, különösen a konvolúciós neurális hálózatok használata.

Az arcfelismerést már napi szinten alkalmazzuk.

A képfelismerő rendszerek képesek objektumokat azonosítani, arcokat felismerni, és akár érzelmeket is detektálni képeken vagy videókon. Ez a technológia több területen alkalmazható

• Biztonsági rendszerek.
  A számítégépes rendszer kamerák segítségével automatikusan felismeri a gyanús tevékenységeket.
• Gyártási folyamatok.
  A minőségi hibák automatikus felismerésére alkalmas.
• Orvosi képalkotás.
  A képfelismerés segíthet a radiológusoknak a betegségek korai felismerésében.
• Kereskedelem.
  Az úgynevezett „just walk out” technológia lehetővé teszi, hogy a vásárlók egyszerűen kisétáljanak a boltból, és a rendszer automatikusan felismeri és kiszámlázza a megvásárolt termékeket.

Megerősített tanulás: az adaptív AI titka

A megerősített tanulás lehetővé teszi az AI rendszerek számára, hogy dinamikus környezetben tanuljanak és alkalmazkodjanak. Ilyenkor az algoritmus, számára „példát mutatunk”. Visszajelzést kap a cselekedeteire, és ennek alapján optimalizálja a viselkedését. Ez a megközelítés különösen hasznos olyan helyzetekben, ahol a cél nem egyértelmű, és a rendszernek magának kell felfedezni a legjobb stratégiát.

A megerősített tanulás alapelve, hogy az ügynök jutalmat kap a „jó” döntésekért és büntetést a „rossz” döntésekért. Idővel az ügynök megtanulja maximalizálni a hosszú távú jutalmat. Ez a technika számos területen alkalmazható:

• Játékokban
  Az AlphaGo ennek segítségével győzte le a világ legjobb Go játékosait.
• Robotikában.
  A robotok megtanulnak navigálni és manipulálni tárgyakat.
• Pénzügyi kereskedésben.
  Az algoritmus tud tőzsdei műveleteket végrehajtani.

Google keresőoptimalizálás (SEO) és a gépi tanulás

Google kereső széles körben alkalmaz gépi tanulási módszereket a keresési eredmények javítása és a felhasználói élmény optimalizálása érdekében. A gépi tanulás kulcsszerepet játszik a Google keresőmotor működésében. Íme néhány terület, ahol a Google kereső gépi tanulást használ:

1. RankBrain:
   Ez egy mesterséges intelligencia rendszer, amely segít a Google-nak megérteni a keresési lekérdezések jelentését és szándékát. A RankBrain gépi tanulási algoritmusokat használ a lekérdezések feldolgozására és a legmegfelelőbb eredmények rangsorolására.
2. Természetes nyelvfeldolgozás:
   A Google fejlett NLP technikákat alkalmaz, hogy jobban megértse a felhasználók keresési szándékát. Ennek különösen a hosszabb, beszédszerű lekérdezéseknél van jelentősége.
3. Személyre szabott keresés:
   A gépi tanulás teszi lehetővé, hogy a Google személyre szabja a keresési eredményeket a felhasználó korábbi keresési előzményei, helye és egyéb tényezők alapján.
4. Képkeresés:
   A Google képfelismerési technológiája mély tanulási módszereket használ a képek tartalmának azonosítására és kategorizálására.
5. Automatikus kiegészítés:
   A keresőmező automatikus kiegészítése gépi tanulási algoritmusokon alapul, amelyek előrejelzik, mit szeretne keresni a felhasználó.
6. Megerősített tanulás:
   A Google folyamatosan finomítja keresési algoritmusait a felhasználói visszajelzések alapján, ami egy formája a megerősített tanulásnak.
7. Spam és alacsony minőségű tartalom szűrése:
   A Google gépi tanulást használ a keresési eredmények minőségének javítására, kiszűrve a spam és alacsony minőségű tartalmakat.

Ezek a gépi tanulási technikák biztosítják a Google számára, hogy folyamatosan javítsa keresési szolgáltatását. Így gyorsabban és pontosabban szolgálja ki a felhasználók információs igényeit. A gépi tanulás alkalmazása a keresőmotorban egy folyamatosan fejlődő terület. A Google rendszeresen vezet be új AI-alapú funkciókat és fejlesztéseket a keresési élmény további javítása érdekében.

Python és R: a gépi tanulás programozási nyelvei

A Python és az R a két legnépszerűbb programozási nyelv a gépi tanulás és az adattudomány területén. Mindkét nyelvnek vannak olyan tulajdonságai, amelyek nélkülözhetetlenek a hatékony adatelemzéshez és modellépítéshez.

A Python különösen népszerű a gépi tanulási projektek során, köszönhetően az olyan könyvtáraknak, mint a NumPy, pandas, és scikit-learn. Ezek a könyvtárak lehetővé teszik a gyors prototípuskészítést és a komplex modellek implementálását. Az R nyelv eredetileg statisztikai elemzésekre lett kifejlesztve, így különösen erős az adatok vizualizálásában és a statisztikai modellezésben. Mindkét nyelv támogatja a mély tanulást is, olyan keretrendszerekkel, mint a TensorFlow és a Keras Pythonban, vagy a Keras és H2O az R-ben. A választás a két nyelv között gyakran személyes preferencia kérdése, vagy a projekt specifikus követelményeitől függ.

A mire jó a python programozás kérdésre a válasz sokrétű, hiszen a nyelv szinte minden területen megállja a helyét. A Python különösen alkalmas kezdő programozók számára is, mivel szintaxisa egyszerű és intuitív, miközben professzionális szinten is teljes értékű megoldásokat nyújt. A gépi tanulás mellett a webfejlesztés, automatizálás és általános szoftverfejlesztés területén is kimagasló teljesítményt nyújt, ami magyarázza folyamatosan növekvő népszerűségét.

TensorFlow és más gépi tanulási keretrendszerek

A TensorFlow az egyik legnépszerűbb nyílt forráskódú keretrendszer a gépi tanulás és a mély tanulás területén. A Google által fejlesztett TensorFlow rugalmas ökoszisztémát biztosít a különböző gépi tanulási feladatok megoldására, a kutatástól kezdve a termelésbe helyezésig. A TensorFlow alkalmazás erőssége a skálázhatóság és a teljesítmény, valamint a széles körű támogatottsága különböző platformokon.

A TensorFlow az egyik legnépszerűbb nyílt forráskódú keretrendszer a gépi tanulás és a mély tanulás területén.

Más fontos gépi tanulási keretrendszerek:

• PyTorch
  Különösen népszerű a kutatói közösségben a dinamikus számítási gráfok miatt.
• Keras
  Magas szintű API-t biztosít a neurális hálózatok gyors prototípuskészítéséhez.
• Scikit-learn
  Népszerű könyvtár, amely kifejezetten a hagyományos gépi tanulási algoritmusokra összpontosít.

Ezek a keretrendszerek lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy gyorsan és hatékonyan alkalmazzanak komplex gépi tanulási modelleket.

Gépi tanulási mérnökök szerepe a gépi tanulásban

A gépi tanulási mérnökök kulcsszerepet játszanak a gépi tanulási algoritmusok fejlesztésében és alkalmazásában. Munkájuk során nem csak programoznak, hanem mély matematikai és statisztikai ismereteiket is alkalmazzák a komplex problémák megoldására.

A gépi tanulási mérnökök felelősek az adatok előkészítéséért, a modellek kiválasztásáért és finomhangolásáért, valamint a teljesítmény értékeléséért. Emellett fontos szerepet játszanak a modellek termelési környezetbe való integrálásában és a folyamatos karbantartásban is. Munkájuk során szorosan együttműködnek adattudósokkal, szoftverfejlesztőkkel és üzleti szakemberekkel. A gépi tanulási mérnökök szerepe folyamatosan növekszik, ahogy az AI egyre inkább beépül mindennapi életünkbe és az üzleti folyamatokba.